Aki kutyát tart, főleg egy városban, annak számos kérdést kell megválaszolnia, lehetőleg még a kiskedvenc fogadása előtt.
Az elsődleges kérdések és válaszok talán a kutya egészségével kapcsolatosak, így sokan erre helyezik a hangsúlyt. Főleg az eb befogadása előtt, hisz egyre több kutyafajta szenved típusbetegségekben, ami igencsak megnehezítheti az állat tartását.
Olyannyira, hogy Európában Németország szigorú törvényjavaslattal élt nemrég, és az olyan kutyák tenyésztését tiltaná, korlátozná, melyek az egészségügyi problémák miatt jóval alacsonyabb élettartammal kell, hogy számoljanak, mint mások. A javaslat nagy felháborodást keltett az országban, sokan aggódnak, hogy a tacskó, mely ikonikus kutyafajta minden tartományban, a rendelkezés áldozatául esik, írt erről nemrég a Hírleső blog.
A blogon található egy olyan cikk is, mely egy nemrég megjelent tanulmányt ismertetve arról ad tájékoztatást, átlagban mely kutyafajták élnek a legtovább, és melyek számolhatnak rövidebb élettartammal.
A blog taglalta azt a kérdést is, aludhatunk-e együtt a kutyánkkal éjszaka, ez milyen egészségügyi kockázatokat rejthet magában. A pro és kontra érvek ütköztetése végül azzal zárult a cikkben, hogy a kérdést mindenkinek saját magának kell eldöntenie, érdemes azonban előtte állatorvos tanácsát kikérni. Nemcsak az egészségügyi kérdések vonatkozásában, hanem a higiéniai megállapításokkal kapcsolatban is.
Jó kérdés az is, ha tartunk már más állatot, például macskát, azzal kijön-e a kutya. Ha nem, nagy öngólt lőttünk magunknak. Főleg akkor, ha egy relatíve kisebb lakásban élünk, és így kedvenceinknek is korlátozott az élettere.
A Hírleső azonban kedves, bájos történetekről is hírt ad, például arról a Tokióban élő kutyáról, mely éveken át besegített a gazdájának, annak a kisboltjában történő értékesítésben. Shiba hamar a vevők kedvencévé vált a japán fővárosban, hisz előfordult, hogy csak ő dolgozott a boltocskában, míg a gazdája távol volt.
Érdekes hír az is, mely arról számolt be, hogy egy brazil börtönben a libák „alkalmazása“ jobban bevált, mint a kutyákkal való őrzés, hisz a szárnyasok figyelme sohasem lankad, minden mozgást észlelnek, egyből jelzik, ha valami rendellenesség történik.
Egy másik blog, az utajovobe.eu is, hasonló kérdéseket taglal, mint a Hírleső. Mivel ez az oldal elsődlegesen környezetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozik, inkább e témakörökbe tartozó problémákról ad hírt.
Így például arról, a nagyvárosokban mennyi, hány tonna kutyaürülék jön létre naponta, és ezt hogy próbálják kezelni. Sajnos eddig még egy város vezetése sem dolgozott ki, illetve tesztelt olyan eljárást, mely megnyugtató módon tenne pontot az ügy végére.
Volt persze számos ötlet, például a lebomló papírból készülő zacskó, mely a kutyapiszokkal együtt lebomlana, azaz visszatérne a természetbe, hisz az ebek ürülékét nem lehet állati trágyaként felhasználni a mezőgazdasági termelésben, így másképp kell semlegesíteni.
Pedig nagy szükség lenne valamilyen korszakalkotó megoldásra, mivel sok gazda nem szedi össze a végterméket, így az felhalmozódva egy sokak által látogaott parkban, komoly egészségügyi kockázatot rejt önmagában. Nem megoldás, de egyelőre nincs jobb ötlet, mint nájlonzacskóba gyűjteni az ürüléket, ami a műanyagszennyezést növeli, tartja életben.
Hasonló probléma az állatok kóborlása is, e körben azonban történt előrelépés, mégpedig Hollandiában, adott erről hír 2019-ben a blog. Az országban gyakorlatilag megszűnt a kutyák kóborlása, melyet szigorú törvények bevezetésével és szemléletformálással értek el, illetve azzal is, hogy a menhelykről az ebek 90 százalékát örökbe adták. Mindezt állami finanszírozással.
